Történelmünk: a Váci utca

Ragnar Volarus

A Váci utca Budapest egyik leghíresebb utcája és bevásárlóövezete, amelyet mindenkinek látnia kell. Az 1,2 km hosszú utca a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal, mellékutcái pedig igazi történelmi sétálóutcák.

A Váci utca a Régiposta utca felől (háttérben a régi Városháza)

Persze nem mindig Váci utca volt a neve. A Kristóf tér és a Párizsi utca közötti részét a török korban XVI–XVII. század Bécsi utca mahallénak, a Szabadsajtó út és a Fővám tér közötti szakaszát pedig Nagy utca mahallénak nevezték. Északi végében állt a Váci kapu. A török hódoltság után, 1690-től  teljes hosszában Lipót utca (Leopoldgasse) lett a neve, majd az 1750-es évektől északi részét Váci utcának (Waitznergasse) hívták, de a Vörösmarty tér és a Piarista utca közötti szakaszt néha Fő utcának (Hauptgasse), a Szabadsajtó út és a Duna utca közötti részt pedig a Rózsa utcának (vagy térnek, Rosengasse/platz) is nevezték. A Szarka utca és a Vámház körút közötti déli szakasz a XIX. században Tyúk utca (Hühnergasse) néven volt ismert.

A Piarista utca és a Kígyó utca közé eső szakaszon 1913 előtt az utca térré szélesedett a Duna felé. Ez volt Pest város főtere, amelynek déli oldalán állt a városháza. A XVIII. században általában Fő térnek (Hauptplatz), 1810-től Régi vásártérnek (Alte Marktplatz), majd XIX. században Városház térnek (Stadthausplatz), 1848-49-ben pedig Szabadság térnek hívták. A Kígyó utca és a Szabadsajtó út közötti szakasz neve 1874-től Városház utca volt. Mai nevét 1899-ben kapta, amikor az említett közterületeket egy utcává vonták össze.

A Belvárost átszelő forgalmas Szabadsajtó út két szakaszra osztja az utcát, amelynek mindkét végén megtalálható az egykori városkapuk térkőbe illesztett alaprajza (Váci kapu és a Belgrádi kapu). Az északi szakasz - amely Vörösmarty tértől a Szabadsajtó útig tart - 1986 óta a Belváros első sétálóutcája, rengeteg elegáns üzlettel, étteremmel, régiség- és népművészeti boltokkal, amelyeket szívesen látogatnak a turisták. Ezen a részen található a Pesti Színház és a Csók István Galéria, valamint az 1983-ban felállított Hermész-kút.

A Hermész-kút

Híres épületek a Váci utca északi szakaszán

4. szám: Hild József tervezte 1840-ben Bene Ferenc számára.
9. szám: ún. Hét választófejedelem-ház, volt Nákó-ház. Klasszicista ház, Hild József tervezte egy régebbi fogadó helyére 1840-ben, Nákó József részére. A fogadó egykori dísztermében Liszt Ferenc hangversenyezett, 1823-ban, 11 éves korában. Sok bált is rendeztek benne. Jelenleg a Pesti Színház működik a helyén. Homlokzatának bal sarkában a híres szecessziós virágüzlet, a Philantia maradt meg e stílus emlékeként. A virágüzletet Kőrössy Albert tervezte 1909-ben.
11. szám: ún. Thonet-ház, mezzanin+három emelet+padlásemeletes lakóház, 3 kettősablakos tengellyel, pirogránit díszítésű Zsolnay burkolólapokkal, kovácsoltvas erkélyrácsokkal, eredeti faportálokkal, a homlokzatot tagoló oszlopokon oszlopos baldachinok alatt szobrokkal. Az igen egyénien kialakított ház Lechner Ödön tervei szerint készült Pártos Gyula és Klein H. János közreműködésével 1888-tól 1890-ig, korai szecessziós stílusban.
16. szám: Fontana Áruház (volt Aranypók-Konzumex Divatáruház) 1983-ban épült
20. szám: Taverna szálloda 1985-ben épült
21. szám: Zászlós irodaház 1985-ben épült. Az épületet (a Tavernával együtt) Finta József és Csizmár Gyula tervezte.

Angolkisasszonyok (Congregatio Jesu) rendháza

Az utca déli része kevésbé forgalmas. Utcaképe sokat megőrzött a 19. századból, több klasszicista és eklektikus épület látható itt. Az utcának ebben a részében áll a volt angolkisasszonyok temploma és zárdája, valamint az új Városháza, amiben a főváros közgyűlése tartja üléseit.

42. szám: Korányi-ház, első emeletén Korányi Sándor orvosprofesszor egykori lakásának eredeti berendezése. A házat Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte 1908-ban.
47. szám: Angolkisasszonyok (a rend mai neve 2003-tól Congregatio Jesu) rendháza, amely otthont ad Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának is.
47/b. szám: Szent Mihály-templom, amelyet a domonkosok építettek föl a XVIII. században, barokk stílusban. 1784-ben II. József király elvette a rend pesti templomát és kolostorát, és azokat 1787-ben az angolkisasszonyoknak adta. Az ő tevékenységüket a kommunista diktatúra tiltotta be 1950-ben. Azóta a templom az Esztergomi Főegyházmegye önálló templomigazgatóságaként működik.
56–58. szám: Sigray Bérpalota - 1910-ben ifj. Ray Rezső tervezte, Bátori 'Sigray Pál építtette.
57. szám: Kasselik Fidél építette emeletesre 1822-ben. Kétemeletesre alakításakor kapta romantikus külsejét, lépcsőháza eredeti kialakítású.
62-64. szám: Új városháza, amely Steindl Imre terve szerint 1870-1875 között épült neoreneszánsz stílusban.'
66. szám: a szerb egyházközség háza, háromemeletes gazdagon kiképzett eklektikus épület. Kertjében áll a pesti szerb templom. Az épületet Weber Antal tervezte 1874-ben.
76. szám: a háromemeletes romantikus lakóházat Pan József építette Vomberger Mátyás részére 1861-ben.
80. szám: 1912-ben tervezte Böhm Henrik és Hegedűs Ármin.

https://stukko.blogstar.hu/./pages/stukko/contents/blog/54664/pics/lead_800x600.jpg
Belváros,Történelem,Váci utca
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?