Történelmünk: Belvárosi Szent Anna-plébániatemplom

Ragnar Volarus

A templom története egész Pest város török uralom alóli 1686-os felszabadulásáig nyúlik vissza. Ebben az évben a Szervita Szerzetesi Rend (Mária Szolgái, azaz Servi di Maria) engedélyt kapott, hogy templomot és rendházat építsen azon a telken, ahol addig egy török mecset állt. A rend 1717-ben kezdte új templomának, 1725-ben kolostorának építését. 1726-ban megvették Liegler Péter kovácsmestertől a 11-es számú házhelyet. Az adásvételt a város azzal a kitétellel hagyta jóvá, hogy a telek örök időkre a rend tulajdonában marad, de azon nem építkezhetnek, csak vallásos emlékművet emelhetnek. Így is történt: 1729-ben felállították a barokk Mária-oszlopot a templom homlokzata előtt.

A templom és a kolostor építését az eredeti tervező, Hölbling János halálát követően az építésvezető Pauer János György fejezte be 1732-ben. Mára csak a templom épülete maradt fenn, amelyet közintézmények és irodák vesznek körül.

A templom eredetileg egyszerű, pilaszterekkel tagolt, kétszintes barokk homlokzatot és egyszintes, hagymasisakos tornyot kapott; a kolostor egyszerű, kissé hátrébb húzott homlokzatát csak a szobordíszes, közvetlenül a templom mellett nyíló kapu tette változatosabbá.

A templom és a kolostor 1849 májusában, Pest Heinrich Hentzi általi ágyúzásában súlyos sérüléseket szenvedett. A kolostort teljesen újjáépítették 1871–74 között Diescher József vezetésével, aki egy vonalba hozta homlokzatát a temploméval, és a két épületnek közös homlokzatot komponált. A kolostoré egy háromtengelyes összekötő szakasz közbeiktatásával megismételte a templomét, ugyanolyan párkányos lezárással.

Sajnos a kolostor és a hozzá kapcsolódó bérház súlyos károkat szenvedett a második világháború bombázásai alatt is, 1944 telén bombatalálat érte. A világháborút követően a kolostort először a földszintig, majd teljesen elbontották. Felmerült a homlokzat barokk állapotának helyreállítása, de ez végül nem történt meg, csak az oldalhomlokzatokon, kibontva a lant alakú, különleges ablakokat. A templom homlokzatát 1970–77 között helyreállították, elbontva a Városháza utcai oldalhoz csatlakozó, kétszintes, a háborúban megsérült üzletsort. Ekkoriban egy üveg-beton-alumínium központi posta palota (a Belvárosi Távbeszélő Központ Jeney Lajos és Bán Ferenc tervei alapján) került oda, ahol régen a kolostor épületegyüttese állt. A kevéssé szerencsés megoldás vizuálisan és ténylegesen is beszorítja a templomot, különösen a sekrestye és a szentély felől, ahogy ezt könnyen látni lehet, mind a Városház utca, mind a Petőfi Sándor utca felől. 

Maga az épület egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomépület. Kőlábazatos, vakolatdíszes főhomlokzata neoreneszánsz, négyzetes alaprajzú középtoronnyal, a Szervita tér déli oldalának utcafalába illeszkedik. Oldalhomlokzata barokk jegyeket mutat, lant formájú ablakokkal, nyugati oldalán egyemeletes, egykorú toldaléképület (sekrestye) áll.

A belső felújítás mintegy 25 évvel ezelőtt befejeződött. A nagy oltárkép a főoltár fölött Szent Annát ábrázolja a gyermek Szűz Máriával és Szent Joakimmal. Szent Anna a templom védőszentje. A templom homlokzatát is sikerült felújítani,- fővárosi, főegyházmegyei és kerületi forrásokból,- 2014. december 21-én ünnepélyes keretek között Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom- Budapest Főegyházmegye érseke áldotta meg.

Figyelemre méltó a választékosan kidolgozott szószék a négy evangélistával: Máté, Márk, Lukács és János aranyozott alakjaival. A templombelső több részlete is utal a Szervita Rend hagyományaira melynek papjai a rend 1948-as feloszlatása ellenére 1960-ig ellátták a szolgálatukat. A főoltártól jobbra a templomhajóban látható a Szervita Rend hét szent alapítóját ábrázoló festmény, ugyanezen az oldalon Szent Peregrin diorámája, aki a fekélyes és daganatos betegek védőszentje.

 

Különleges még a fájdalmas Szűz Mária hét stációja. Közvetlenül az orgona-karzat felett látható egy egyedülálló freskó, melyen Szent István királyunk felajánlja a Szentkoronát Nagyasszonyunknak, Szűz Máriának. Kiemelkedően értékesek az aranyozott faragott fa szobrok, melyek a fő-oltár mellett helyezkednek el: Szent István király, Magyarország fő védőszentje, a magyar állam alapítója (998-1038), Szent László király (1046-1095), Keresztelő Szent János, és Szűz Mária jegyese Szent József, aki az egyetemes Egyház fő védőszentje.

 

A templomhajó bal oldalán, közel a főoltárhoz egy nagyméretű festmény Rafael arkangyalt ábrázolja, aki a fiatal Tóbiást kíséri az úton, amely élethivatásához és egy szent házassághoz vezet (vö. Ószövetség: Tóbiás könyve). Szintén a templomhajó bal oldalán látható a Fájdalmas Szűzanya diorámája, az ismert Pieta szobor. A 61 méter magas toronyban két harang lakik. A nagyharang 230 kg-os, c2 alaphangú, 77 cm alsó átmérőjű. Nuspichker János öntötte Budán, 1694-ben. A kisharang 55 kg-os, asz2 alaphangú, 46 cm alsó átmérőjű. Joseph Seimmer öntötte Pesten, 1757-ben. 

Egy holland sztárépítész tervei szerint várhatóan 2018-ra lakóházzá és szállodává épül át a Szervita téren álló telefonközpont (az egykori kolostorépület).

https://stukko.blogstar.hu/./pages/stukko/contents/blog/47816/pics/lead_800x600.jpg
Belváros,Történelem,Vallás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?