Karátson Gábor élete és munkássága egy lakásmúzeumban

Ragnar Volarus

Karátson Gábor festőművész, író, számos kitüntetés és díj birtokosa 2015-ben, 81 éves korában hunyt el. A művész fordulatos, gazdag életpályája eredményeként kiemelkedően gazdag életművet hagyott maga után. Az elhunyt felesége, Granasztói Szilvia iparművész, művésztanár és a család szándéka szerint a szellemi örökség megőrzése, méltó ápolása mellett a gazdag művészi, tárgyi hagyaték bemutatása, illetve egy lakásgyűjtemény, és archívum létrehozása volt a cél.

A lakásgyűjtemény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy a látogatók egy

„forgalmas utcáról lépnek be az intim térbe, és ez a fajta bensőségesség nagyon jól illik Karátson Gábor életművéhez”.

A miniszter azt is mondta, hogy az emlékpontra a lakásgyűjtemény helyett jobban illik az otthon szó, ebbe az otthonba térhet be a Karátson Gábor világára kíváncsi látogató.

A lakásgyűjtemény helyszíne a korábbi műteremlakás, kiegészítve a mellette lévő szárító, tároló bevonásával. A műteremlakás teljes felújításra, átépítésre került, mely két részből áll, egy privát lakórészből az özvegy számára, illetve a hagyatékot, a gyűjteményt bemutató nyilvános kiállítótérből, és a hozzá kapcsolódó közösségi terekből áll.

Ebbe a világba pedig belefért a kínai és a japán kultúra, a Biblia és az ökológia, a festészet és az írás, az egzisztenciális elmélyülés, a nyelvészet és a művészettörténet is. A megnyitón Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa azt mondta, 1956 a mérték és a mérce volt Karátson Gábor számára, akinek egész élete a szabadságról szólt, és Karátson Gábor egyike volt az utolsó polihisztoroknak.

Azt is elmondta, hogy maga is sokat kapott Karátson Gábortól, akár mint festőművésztől, akár mint a szó, az írás, a gondolkodás művészétől, de a természetről való gondolkodás, a keleti filozófia és művészet világával is ő ismertette meg Schmidt Máriát.

Granasztói Szilvia iparművész, Karátson Gábor özvegye pedig elmondta: férje 2015-ös temetése óta foglalkozott azzal, hogyan lehetne egy lakásmúzeumot létrehozni. A lakásgyűjteményt az 1956-os Emlékbizottság nagyjából 24 millió forintos támogatásával alakították ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Belváros-Lipótváros és a Magyar Művészeti Akadémia segítségével. 

Az életmű bemutatása, a családdal történt egyeztetés alapján több részből áll. Az első rész Karátson festői munkásságát prezentálja: mintegy 70 táblakép, illetve rajzok és akvarellsorozatok (a Faust sorozat és a bibliai akvarellek, valamint a Teremtés és a Jelenések könyvéhez festett sorozat, összesen mintegy 300 akvarell) állandó (időszakosan változó) kiállítás jellegű bemutatása.

A második egység a művész nagyapjától Olgyai Viktor grafikus, festőművész, főiskolai tanár, a rézkarctanszék alapítójától örökölt keleti (kínai, japán) és indiai gyűjtemény, melyet ő maga is gyarapított, és amelyről a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum műtárgylistát készített.

Karátson Gábornak december közepén nyílt kiállítása a Műcsarnokban, bibliai akvarelljeit pedig a Bibliamúzeumban, az Országos Evangélikus Múzeumban és a Hold utcai templomban lehet megnézni.

https://stukko.blogstar.hu/./pages/stukko/contents/blog/46439/pics/lead_800x600.jpg
A Belváros híres lakói,Belváros,Karátson Gábor
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?