Történelmünk: az Igazságügyi palota, avagy a Néprajzi Múzeum

Az Igazságügyi palota egy a Budapest V. kerületének, a Kossuth Lajos térének meghatározó épülete. Az épület az 1896-os millennium keretein belül 1893 és 1896 között épült Hauszmann Alajos tervei alapján a Királyi Kúriának, Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezésében. Utóbbi többek közt a Műcsarnok, a Vígszínház és a Műegyetem Központi épületeinek kivitelezésében is komoly szerepet vállalt.

Hauszmann Alajos

A Magyar Királyi Kúria számára emelt épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül, jelenleg nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet foglalja el. 

Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá. A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra Fadrusz János alkotása. A timpanon szoborcsoportja Zala György műve, amely három részből áll, középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.

A főkapun és az előtéren át egy ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnokba jutunk, amelyből kétoldalt lépcsők vezetnek az emeletre. A mennyezet allegorikus freskója Justitia diadalát ábrázolja, mely Lotz Károly alkotása. Lotz e művének készítésekor Andrea Pozzónak a római Sant`Ignazio-templomban levő látszat-architektúrás képét vette alapul.

Az előcsarnok

Magának a Néprajzi Múzeumnak az alapítási terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződött.

A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban.

A 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszak anyagát tizenhárom teremben mutatja be. A kiállítás érzékelteti a Kárpát-medence népeinek etnikai és vallási megoszlását, bemutatja a jellemző településformákat, megismerteti a paraszti munka sokrétűségét és változatos eszközkészletét, a parasztság hétköznapi és ünnepi viseletét. A látogató képet kap a népi táplálkozás hagyományairól és társadalmi eltéréseiről. A kézművesség köréből a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalos, kovács, fazekas, posztóműves, szűrszabó, csizmadia, süveges és szűcs. A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé.

A 19. századi lakáskultúra két pólusát szemlélteti a középkori életkörülményeket idéző őrségi "füstös" régi ház, valamint a sárközi gazdagparaszti új ház agyondíszített "tisztaszobája".
A népművészet felvirágzásában meghatározó szerepet játszottak a falusi és mezővárosi kézművesek, akik tömegesen készítették a festett bútorokat, a színes szőtteseket, a hímzett viseleti darabokat, s ezáltal jellegzetes tájstílusokat teremtettek. A legszebb korai népművészeti darabok együtt láthatók a kiállításban.
Az emberi életút bemutatása a paraszti értékrend arányaihoz igazodik, melynek középpontjában a lakodalom állt. A kiállítás életszerűen jeleníti meg a kalotaszentkirályi menyasszonyi kelengyét és a kalotaszegi templomi esküvőt.


A hagyományos népi kultúra szellemi gazdagságát tükrözi a kiállítás utolsó témája: a kalendáriumi ünnepek sora. Az egyházi és a gazdasági év előírásaihoz igazodó népszokások kellékei és látványos jelenetei (a regölés, a farsangi állatalakoskodás, a székely betlehemes játék vagy a karácsonyi asztal) a magyar paraszti műveltség nyugati és keleti elemekből ötvöződött sajátosságait tárják az érdeklődő látogató elé.

A múzeumban könyvtár is működik.

http://stukko.blogstar.hu/./pages/stukko/contents/blog/41639/pics/lead_800x600.jpg
Kiállítás,Néprajzi Múzeum,Történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?