Történelmünk: a Magyar Nemzeti Bank épülete

A ma már 112 éves Magyar Nemzeti Bank (MNB) épülete 1905-ben készült el. A XIX. század végén egyetlen épület állt a mai Szabadság tér helyén, az 1786-ban épült Újépület, amely az 1848-49-es szabadságharc után börtönként és kivégzőhelyként funkcionált. Nem volt tehát meglepő, hogy az épület lebontása után a helyén kialakult teret a szabadságról nevezték el. A területet parcellákra osztották és az Osztrák-Magyar Bank ide tette át székhelyét.

Az Újépület a Szabadság téren

A bank 1900-ban pályázatot írt ki egy új székház tervezésére. Erre négy magyar és négy osztrák tervező küldte el elképzeléseit. 1901. május 10–12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte, mert a téren akkor már épülő Tőzsdepalotát is ő tervezte.

Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és fél millió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik.

Alpár a homlokzatot erőt és nyugalmat sugárzónak tervezte, az épület Bank utcai és Szabadság téri főhomlokzata aszimmetrikus. A Szabadság tér felé forduló homlokzat díszítésben gazdagabb, ezzel harmonizál a tér túloldalán található Tőzsdepalotával. Az épület homlokzatát Senyei Károly szobrászművész díszítette. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés és ipar, főníciai-egyiptomi-arab-zsidó kereskedelem, középkori bank és ércbányászat. A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik. A bank épületének mellvédjein két jelentős alkotás emelkedik ki. A nyugati és a déli homlokzat sarkán a Magyar Nemzeti Bank jelképe helyezkedik el, a szoborcsoport Róna József műve. A Szabadság téri mellvéden álló szobrokat és címert Markup Béla készítette.

Az épülethez eredetileg négy emelet tartozott, az 1950-es években az első és a második emelet közé egy másik szintet építettek. Ennek ellenére az épület megőrizte eredeti külső képét. Minden szint világát egy növény jelképe fonja díszbe. A földszintet a búza, az első emeletet az írisz és a bogáncs, a harmadik emeletet a vadgesztenye motívumai ékesítik. Jeles képzőművészek alkotásai teszik méltóvá az épületet arra, hogy a magyar jegybank székhelye legyen. A belső épületszobrászati munkákat Maróti Géza végezte, a míves faragású ajtókat és kereteket Michl Alajos készítette, a kovácsoltvas korlátokat Alpár Ede tervezte, míg a káprázatos harmadik emeleti rózsaablakok atyja Róth Miksa.

A belső kialakításban Alpár nagy szerepet adott a funkcionalitásnak, elszigetelt, kis irodákba tette az ügyintézést és zárt belső udvart alakított ki, hogy a pénzszállító kocsik biztonságosan érkezzenek meg a bankba.

Az átépítés előtt az első emeleten az eredeti funkciónak megfelelően egymástól elszigetelt kis irodákat működtettek. Ez az emelet szolgálta a bankügyleteket. A második emeleten voltak a vezérkar irodái, lakásai és a tanácsterem. Így a ma már harmadik emeletnek számító szinten helyezkednek el a tanácstermek mellett az elnök és az alelnök dolgozószobái. A Nagytanácsterem a Monetáris Tanács üléseinek helyszíne. A neoreneszánsz stílusú terem már csak az eredeti mintájára készült bútorokkal dicsekedhet. Ennél azonban sokkal nagyobb értéke van a velencei tükröknek, márványoszlopoknak és az eredeti csillároknak. A Kistanácsterem az igazgatóság üléseinek ad helyet. Néhány éve ezt a helységet az első elnökről, Popovics Sándorról Popovics-teremnek nevezték el. Az akkori harmadik (ma: negyedik) emeleten személyzeti lakásokat tartottak fenn. A bank belső udvarát 1949-50-ben beépítették, napjainkban Látogatóközpontot üzemeltetnek a helyén. Az épület 1976 óta védett műemlék.

Alpár 1955-ben született Schöckl Ignác néven. Gyenge iskolai teljesítménye miatt szülei kőművesinasnak adták, Hauszmann Alajos mellett kezdett dolgozni. Az építészmester felfedezte a fiúban rejlő tehetséget, és egyetemre küldte. A berlini akadémiát 1877-ben fejezte be, majd hazajött Budapestre. Hauszmann és Steindl Imre mellett tanított több évig tanársegédként a Műegyetemen, majd saját irodát nyitott. Munkásságát nem a könnyed neoreneszánsz, hanem a késői historizmus antik és ókori keleti elemek vegyítésével kialakított, monumentális válfaja jellemzi. 

Ars poeticáját 1916-ban így fogalmazta meg:

"Technikai kivitel, vagyis jó iparos munka, lelkiismeretes adminisztráció, vagyis szigorú ellenőrzés, az épületnek beillesztése a környezetbe, illetve a városképbe, lehetőleg monumentális formában."

A jó iparosmunka és adminisztráció valóban sok esetben teljesült is, mivel Alpár az építészcégei révén sokszor a kivitelezést is személyesen ellenőrizte.

Alpár Ignác

Ő tervezte többek között a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot (ma a Belügyminisztérium épülete), a Magyar Általános Hitelbankot (ma Pénzügyminisztérium), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet (ma Budapesti Értéktőzsde) és a Tőzsdepalotát (a Magyar Televízió volt épülete) is.

http://stukko.blogstar.hu/./pages/stukko/contents/blog/39706/pics/lead_800x600.jpeg
Belváros,Magyar Nemzeti Bank,Történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?