Történelmünk: a Szent István Bazilika

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke.

A mai bazilika helyén a 18. században Hecc színház (Hetz-Theater) állt, mely állatviadaloknak adott helyet. Az akkoriban kialakult új városrész, a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen.

Ekkor indult meg a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról. A bazilika tényleges megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy megmenekülésük helyszínén templom épüljön.

A templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, az első földmunkálatokat azonban csak 1846-ban kezdték, viszont az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett az építkezés, amit csak 1851. augusztus 14-én kezdtek el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint.

Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor, Hild József pedig 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, ezt követően viszont kiderült, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minőségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az az tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalas lett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást.

Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével.

Az elkészült templomot 1905. november 19-én, Szent Erzsébet napján (Sissire, Erzsébet királynéra is emlékezve) szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József magyar király jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, és ezen a néven is szentelték fel.

A második világháborús bombázások során, 1944–1945-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola héjszerkezete (lemez és faszerkezet) leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003. augusztus 14-én fejeződött be.

Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, melynek turisztikai hasznosítása miatt szükséges volt felvonók beépítése. Az üzembe helyezéssel lehetővé vált, hogy a kilátó gyalogosan 364 lépcsőfok megmászása helyett két liften utazva, némi sétával megközelíthető.

Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították.

1988-ban nyílt meg az eredetileg a déli torony földszinti termében található, látogatható kincstár, melynek helyén 2010. június 6-án szentelte fel Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az új Szentségi kápolnát. 2012. március 18-án, Szent József ünnepén adták át az oszlopcsarnokbeli liften és lépcsőn keresztül is megközelíthető, három teremre bővült kincstárat, Mindszenty József bíboros, hercegprímás legteljesebb hagyatékával, amelyet a főpásztor születése 120., jubileumi évfordulója alkalmából az ehhez kapcsolódó eseménysorozat első jeles eseményeként állítottak ki. Számos miseruha található itt az egykori budavári királyi palotatemplom örökségéből, továbbá Erzsébet királyné kézi hímzését is megcsodálhatják az ide érkezők.

A Bazilika történetének főbb eseményei:

1845. Hild József (1789-1867) tervezési megbízást kap Pest város tanácsától.
1846. A földmunkák megkezdése.
1851. A szabadságharc után (1848-49.) megbízást kap a munkák folytatására. A kupoladob ekkora 51,52 m magasságig épült meg.
1868. január 22-én 15:10 Kivitelezési hiba miatt összedől a kupoladob. Ybl a hibát észlelt. Az életveszélyt elhárította, de a katasztrófát megakadályozni már nem tudta. Megerősített alapokra új, neoreneszánsz épületet tervez.
1875. A bontás után részben módosított tervek alapján újra indul az építkezés.
1890. Kész a teljes épületszerkezet.
1891. Ybl Miklós halála után a befejező, elsősorban díszítési munkák irányítója Kauser József (1848-1919).
1905. Elkészül a teljes belső díszítés, ezzel befejeződnek az építési munkák.
1905. november 19. A templom felszentelése
1906. december 8. A zárókő elhelyezése I. Ferenc József uralkodó jelenlétében.
1931. A templom a "basilica minor" címet kap XI. Pius pápától.
1938. A XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek központja.
1944-45. A II. Világháború alatt megsérül a tetőszerkezet, a tornyok, a külső falak. Szükségessl válik a teljes tetőszerkezet cseréje.
1947. Tetőjavítás közben kigyullad a nagykupola fa héjszerkezete.
1971. A bazilika a Szent Jobb végleges őrzési helye lesz.
1982. A vihar az utcára sodorja a nagykupola lemezfedését, ezzel a templom ismét életveszélyessé válik.
1983. A tervszerű felújítás kezdete.
1991. II. János Pál pápa látogatása a templomban Szent István király ünnepén.
1993. A pápa a Főegyházmegye társszékesegyháza rangjára emeli a bazilikát.
2001. augusztus 16. A kormányzat a templomot a millenniumi év lezárásához kapcsolódva az egyház tulajdonába adja.
2003. augusztus 14. Az építési és restaurálási munkák befejezése. Különleges építési és restaurálási és gépészeti megoldások, a szentély mozaik restaurálása.

http://stukko.blogstar.hu/./pages/stukko/contents/blog/37607/pics/lead_800x600.jpg
Szent István Bazilika,Történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?